Azért jöttem, hogy összezúzzam azt az illúziótokat, hogy Isten nincs ott jelen, ahol ti vagytok

Magda üzenete, Helenen keresztül. 2010. 02. 14.  Az üzenet Rómában a Szt. Péter Bazilikában érkezett, ahol a háttérben mise folyt.

TÉMA: A katolikus egyház egyéb spirituális szervezetekkel együtt az emberek önazonosság-észlelésébe azt a hazug koncepciót építette be, hogy az emberek természetüknél fogva bűnösek, és ezért nem lehetnek közvetlen kapcsolatban az Élő Istennel, csak közbe iktatott személyeken, a papokon vagy a pápán keresztül. 

Nem erőltethetitek be magatokat a Mennybe a külső szabályok betartásával és szertartások által! 

Magda vagyok, én is szeretném a Jelenlétemet növelni, és lehorgonyozni a Fényemmel együtt itt a katolikus templom közepén, a Szt. Péter Bazilikában. Azért küldtük a közvetítőinket a bazilikába a mise alatt, mert a katolikus egyház régóta azt vetíti ki, hogy Isten csak bizonyos szertartások, külső szabályok és külső struktúrák által fejezhető ki. 

 

Láthatjátok, hogy ez a mentalitás milyen sok helyen van itt jelen Rómában, ahol nemcsak az a hatalmas struktúra látható, amelyet a katolikus egyház hozott létre, hanem láthatóak mindazok a kötött mise szertartások és más egyházi szolgálatok szertartásai is a követendő szabályokkal együtt, amelyekkel Istent próbálják kifejezni, és amelyekkel, hitük szerint, bebocsáttatást nyernek a mennybe.  Azt állítják, hogy az általuk kifejezésre juttatott Isten az az Élő Isten, aki a varázslatos birodalom kulcsaival a kezében szeretett gyermekeire vár a mennyország kapujában. 

 

Valójában azonban, mint ahogy már a társam, Jézus elmagyarázta, az Élő Isten nincs jelen az évezredes, berögzött szertartásokban és struktúrákban.  Az Élő Istennek ugyanis nincs helye azokban a szertartásokban és külső szabályokban, amelyekkel az a cél, hogy a mennybe juttassanak benneteket vagy csalás, vagy erőszak árán.  Mint ahogy Mihály Arkangyal is elmondta, nem vehetitek be a mennyet erővel, és egy csöppet sem kerültök közelebb hozzá azzal, ha magatokra erőltettek bármilyen külső szabályokat, vagy azzal, ha szertartásokat követtek, legyenek azok katolikus, vagy más szertartások, fohászok, rózsafüzérek, amelyeket átvettetek, amelyek belétek rögzültek. 

 

Azt az illúziót szeretném itt összezúzni, hogy a katolikus egyház a tisztaságot és az Istenhez való közelséget reprezentálja, amely csak a külső szertartásokon keresztül érhető el.  Azt gondolják, hogy mivel a pápa, vagy valamelyik magas rangú pap által celebrált mise vagy igehirdetés tiszta szertartásnak minősül, ezért ez az egyetlen módja annak, hogy Istent kifejezhessétek.  Nyilvánvalóan a katolikus egyház szerint az igét nem prédikálhatja más csak az, akit az egyház elfogad.  Szerintük ugyanis más emberek nem lehetnek olyan tiszták, és nem lehetnek Istenhez olyan közel, mint az agymosáson keresztülment katolikus papok. 

Az Isteni Nő az örömteli áramlásban kifejezett Isten 

Igen, én, az Isteni Nő képviselője, mondom nektek, hogy az Élő Isten soha nem található meg, ahogy Jézus maga mondta, kőbevésett struktúrákban, vagy berögzött szertartásokban.  Ez az a tévedés, amelyet itt, a katolikus egyház központjában össze fogok zúzni.  Ide horgonyzom a Lángomat, az Élő Isteni Nő Jelenlétét, amely örömteli áramlás – az Élő Isten örömteli áramlásban való kifejeződése. 

 

A mai napon ezt a két közvetítőnket az élő kúthoz, a Trévi kúthoz vezettük, ők pedig észlelték, hogy az élő áramlást semmi sem állíthatja meg, semmi sem tartóztathatja fel az Élet Folyamát.  Mi a felemelkedett valóságban gyakran látjuk azt, hogy bár a tanítványainkban benne van a vágy arra, hogy az Élő Isten részei legyenek, hogy egyek lehessenek az Élet Folyamával, mégis önmagukat valahogy az Élet Folyamán kívül érzékelik.  A közvetítőink a Trévi kút mellett olyan embereket láttak, akik bár el voltak ragadtatva az élő áramlástól, és részeivé is szerettek volna annak válni, de valójában és spirituális értelemben még mindig féltek attól, hogy az Élet Folyamával eggyé váljanak. 

 

Ennek az az oka, hogy ezek az emberek nem tudnak önmagukra a tisztaság megtestesítőiként, az igaz Élő Isten képviselőiként tekinteni.  Ennek pedig az a fő oka, hogy a katolikus egyháznak és számos egyéb spirituális szervezetnek sikerült az emberek önazonosság érzékelésébe belecsempészni azt a hazug koncepciót, hogy az emberiség természetére nézve oly mértékben bűnös, hogy nem képesek az Élő Istennel személyes kapcsolatba kerülni, hogy ehhez nekik köztes személyekre van szükségük, a papok vagy a pápa személyében.  Mivel, ha a pápa, vagy a papok végzik a szertartásokat, és szólítják meg a nevükben Istent, akkor Isten majd befogadja őket az országába.  Ennek a hazug koncepciónak a következtében az emberek önmagukra nem tekintenek spirituális lényekként, akiknek a valós identitása a szellemi, vagyis spirituális valóságban van.

 

 

TÉMA: Az emberek azt hiszik, hogy az anyagi világ az olyan valami, amely rajtuk kívül létezik, ha pedig nem tetszik nekik az életük az anyagi világban, akkor ahhoz nincs köze annak, hogy tisztátlan gondolatokat és képeket vetítenek ki az anyagra.  Ez az illúzió az egyik oka annak, hogy a katolikus egyház miért lehetett olyan sikeres a férfiak és nők közötti megosztás megteremtésében. 

Az eltorzított apa-kép, és az az illúzió, hogy az anya síkja elkülönülten létezik 

Mint ahogy már sokszor elmagyaráztuk nektek, nagyon sok ember akarja a spiritualitást a hímnemű Istenen keresztül kifejezésre juttatni, vagyis az Atya képén keresztül, amelyet számos tanításban eltorzítottak.  Nem veszik észre azt, hogy az Anya Fény Isten Apa elemének a megjelenítése a saját tudatuk kivetülése által.  Nem képesek meglátni azt, hogy az anyagi világ megjelenési formái mögött jelen van az Isteni Apa tisztasága.  Éppen ezért számukra a földi élet az anyagi világ síkján tisztátlannak tűnik.  Ennek az az oka, hogy az a tudatszint, amelyet az emberek az anyagi síkon megjelenítve látnak, az nem más, mint olyan képek, amelyeket a saját tudatszintjük vetít ki az anyagra, de amelyek nem azonosak azokkal a képekkel, amelyeket valójában látni szeretnének, vagy amelyekkel örömmel találkoznának.  Ennek ellenére nem hajlandóak felelősséget vállalni az anyagi síkra vetített képeikért.

 

Az emberek azt hiszik, hogy az anyagi sík olyan valami, amely tőlük elkülönülve létezik.  Ha pedig nem tetszik az életük az anyagi világban, akkor ahhoz annak nincs köze, hogy tisztátlan gondolatokat, képeket vetítenek ki az anyagra.  Ez az illúzió az egyik oka annak, hogy a katolikus egyház miért lehetett olyan sikeres abban, hogy a férfiak és nők között, az isteni férfi és az isteni női oldal között megosztást teremtsen arra az elképzelésre alapozva, hogy a Földön senki sem lehet olyan tiszta, mint a pápa, aki az Isteni Férfi energiát hordozza, aki a hordozóhajója annak itt az anyagi síkon.  Arra az illúzióra építettek, hogy nincs olyan ember a Földön, aki magát érdemesnek tarthatná arra, hogy a magasabb valósággal kapcsolatba kerülhessen a pápán, és a többi katolikus egyházfin kívül.

 

Késleltetitek a spirituális fejlődéseteket azzal, ha az anyagtól elmenekültök 

 Az anyagi világ mindent megjelenít, amely az emberek tudatszintjében jelen van, minden tisztátlan gondolatot, tisztátlan cselekedetet és érzést.  Azok azonban természetesen, ahogy arról már Mihály Arkangyal, és St. Germain is beszélt, nem olyan kellemes képek, amelyeket az emberek látni szeretnének.  Éppen ezért az anyagi síkot és az Isteni Női oldalt hajlamosak tisztátlannak, olyan valaminek tartani, amely elől inkább elfutnának, elmenekülnének egy vallásba, egy hatalmas katedrálisba. 

A katedrálisban pedig azt gondolják, hogy elbújhatnak, elmenekülhetnek a saját érzelmeiktől és tudatszintjüktől.  Azt az illúziót táplálják, hogy amikor ide eljönnek, és amikor a pápa vagy más magas méltóságú pap szertartást tart, amely megtisztítja őket, akkor azzal, hogy ők is jelen vannak a szertartáson, ők is megtisztulnak, vagy legalább is megszabadulnak a bűneiktől.  Később, a szertartás végén, visszatérve a normál életükhöz, ha úgy érzékelik, hogy a külső világi tisztátlanság ismét felhalmozódott, akkor vissza kell térniük a templomokba, részt kell venniük a szertartásokon, hogy újra megtisztulhassanak.   

Az emberek azonban nem veszik észre azt, hogy az anyagi sík úgy viselkedik, mint egy filmvetítő, amely mindent kivetít, amit a tudatukban hordoznak.  Ha pedig szembesülnek a tudatuk kivetülésével, ahogy az az anyagi síkon jelenleg látható, akkor azt valami nagyon csúnyának látják.  De nekem, aki az Isteni Anya képviseletében jöttem, mindez nem tűnik csúnyának, mert csak tananyagként szolgál abban a tanteremben, amelyet úgy hívunk, hogy Föld.  Ebben a tanteremben mindennek csak egy célja van, hogy gyarapodhasson az önfelismerésben. Az a cél, hogy felülemelkedhessetek azon az anyagi világgal kapcsolatos nemtetszéseteken, amely a jelenlegi testet öltésetek színhelyéül lett kijelölve, és amely csak a következő szükséges lépés ahhoz, hogy közelebb kerüljetek az igazi önazonosságotokhoz és az igazi énetekhez. 

 

Annak pedig az az oka, hogy a Jelenlétemet itt a Szt. Péter Bazilika központjában akartam lehorgonyozni, hogy az Isteni Nőt, az Isteni Anyát, aki az anyagi síkon Isten kifejeződése az embereknek szükséges látniuk és szükséges megérteniük.  Az a kihívás az emberek számára, hogy megértsék azt, hogy az életüket azonnal a tisztaságig emelhetik azáltal, ha változtatnak a tudatszintjükön, és önmagukat az Isteni Apa kifejezéseként, a Mindenség egy részeként kezdik el érzékelni, amely tiszta.  Mindaddig, amíg az emberek önmagukat nem a fény hordozóhajóiként látják, ahová az Isteni Apa kiárasztja a fényét, a kreatív energiát, amely az anyagi síkon ölt formát, addig az emberiség és az életáramlatok a Földön az anyagi síkot továbbra is tisztátlannak fogják látni. 

Belső vágy a tisztaságra 

Szeretteim, láthatjátok, hogyan építettek fel a katolikusok struktúrákat, részletgazdag épületeket Isten Apa-aspektusának a kifejezésére.  Bár ezek a struktúrák az apa-aspektus torzítását képviselik, még így is a tisztaság utáni vágyat szimbolizálják, vagyis a vágyat a belső tudásra, a gnózisra, arra a többre, amely a mostani élet külső megjelenése mögött ott van.  Az emberek a különböző spirituális szervezetekben és a katolikus egyházban arra törekednek, hogy a végső tisztasághoz juthassanak el, amelyről azt hiszik, hogy a struktúrákba épült bele.  Ezért, ahelyett, hogy szembesülnének az anyagi világ valóságával, templomokba és bazilikákba mennek, azt gondolva, hogy Isten számára az az egyetlen tiszta hely, hogy ott van jelen az az isteni tisztaság, amelyre annyira vágynak. 

 

El kell azonban mondanom, hogy ez nem az a megközelítés, amelyet a Vízöntő korban mi látni szeretnénk, mivel a Vízöntő kor az apa-anya egység Istennel való eggyéválásának a kora. Ahogy azt már kifejeztük, és én is kifejezésre juttatom, az Apa- és Anya-Isten egysége szent dolog.  Ezen a szent egységen és a tiszta észlelésen keresztül az emberek eljuthatnak a tiszta tudat észleléséhez és a tiszta nyugalomhoz kapcsolódva képessé válnak a tiszta apai energia kifejezésére, és ráébredhetnek arra, hogy közülük mindenki  a megnyilvánult Isten hordozóhajójává válhat, mindenki a forma nélküli Isten egyéniesülése lehet, akik a tiszta apai energiát hozzák a Földre.  Az emberek a tiszta észlelés szintjén látni fogják, hogy az anyagi sík annyira tiszta, amennyire a saját tudatszintjük, figyelmük tiszta, és látni fogják azt is, hogy milyen tisztán áramlik a spirituális fény a tudatukon keresztül. 

TÉMA: A Vízöntő korban a spiritualitás új megközelítésére van szükség annak érdekében, hogy az emberek képesek legyenek az élet minden oldalát spiritualizálni.  Az embereknek túl kell lépniük a Szellem és az anyag közötti, valamint saját maguk férfi és női aspektusa közötti megosztáson.  Az anyagot a Szellem női kiegészítésének kell, hogy tekintsék, és nem valami tisztátlan dolognak.   

A Vízöntő kor spiritualitása 

A Vízöntő korban mi, mesterek, nem vágyunk imákra.  Ez az a dolog, amelyet mi, a Felemelkedettek Serege szeretnénk, ha az emberiség és az életáramlatok a Földön megértenének.   A felemelkedett mesterek egyikének sincs szüksége az imákra.  Sem Isten, sem a Felemelkedett Mesterek nem igénylik a hosszú szertartásokat, amelyek az embereket elfárasztják, elálmosítják, mivel nem tudják a hosszú monoton áramlást követni. 

 

A Vízöntő korban azt akarjuk látni, hogy az emberek képesek az életük minden oldalát spiritualizálni.  Azt akarjuk látni, hogy az emberek a Mindenséggel válnak eggyé, és mindent spiritualizálnak, de különösen a családi életüket, a férfi és női egységet, és azt, hogy kezdjék el ezt az egységet szentnek tekinteni.  Mert mi lehet annál tisztább, mint az Isteni Apa és az Isteni Anya között megvalósuló egység, amelyet az emberek kifejezésre juttatnak az életükben, a családjukban és a társadalomban?

 

Ez az a kor, amelyben azt keressük az emberekben, hogy kezdjék el azt észlelni, hogy az anyagi sík pontosan olyan mértékben tiszta, mint amilyen mértékben ők maguk az Isteni Apa tisztaságát felszínre hozzák, és kifejezésre juttatják.  Az Aranykor legfontosabb jellemzője az lesz, hogy a minden életre jellemző szeplőtlen tisztaság koncepciója általánossá válik.  A szeplőtlen tisztaság és a tiszta észlelés minden negatív elképzelést, az eltorzított apaképet, amelyhez az emberek annyira hozzászoktak a Halak korszakban, lerombolja majd. 

 

Megfigyelhetitek egy adott helyzetnek az eltorzított anya aspektusát, amint az emberek spirituális szervezetekhez akarnak kapcsolódni, olyanokhoz, mint akár a katolikus egyház, és mások, de ezekhez kapcsolódva is Istentől elkülönülve érzékelik magukat, nincs meg bennük az egészség, a megelégedettség érzése.  Az anya eltorzításaként, míg a lények testben vannak, képesek azt az illúziót fenntartani, hogy az anya síkja elkülönül az Atyától.  Éppen ezért bármennyire is igyekeznek a templomok összes miséiben és szertartásaiban részt venni, mindig bennük marad az az érzés, hogy hiányzik valami.  Ezt a hiányzó részt azonban nem tudják megtalálni sem a katolikus egyházban, sem egyetlen másik egyházban vagy spirituális szervezetben sem. 

 

Isten országát önmagatokban találhatjátok meg akkor, ha túlléptek a tudatszinteteken.  Így juthattok el ahhoz a teljességhez, egészséghez, amelyet nem találhattok meg szellemi szervezetekben. 

 

Azok, akik képesek meglátni az egységüket Istennel, és önmagukat az Isteni Apa energiájának egyéni hordozóhajójaként észlelik, azok önmagukban megdolgoztak ezért az egységért, és ráébredtek arra, hogy az ország, amelyet kerestek, önmagukban van, és ez az életük minden oldalát spiritualizálja, átszellemíti.  Azt kívánom kifejezésre juttatni ezzel, hogy Isten országának megtalálása önmagatokban egyéni folyamat.

 

Azok az emberek, akik megértették, hogy ehhez az országhoz a kulcs a ti saját tudatotokban van, nem pedig a katolikus pápa kezében, azok azt észlelik, hogy az egész életük ennek az országnak a részévé válik.  Azt látják, hogy Isten, vagy a spiritualitás, nem valamilyen külső minőségek, nem olyas valamik, amelyek tőletek távol vannak, ahová csak akkor juttok el, ha problémáitok vannak, vagy amikor már túl sokáig időztetek a „tisztátlan” anyagi világban, mert ez illúzió, szeretteim.  Mint ahogy Jézus kifejezte, mindegyikőtöknek, bele értve ezt a közvetítőt is, önmagába kell mélyednie, és meg kell találnotok Szt. Péter síremlékét, és szembe kell néznetek azokkal a bennetek lévő illúziókkal, amelyek nem engedik, hogy Isten valósága teljes mértékben kifejeződhessen rajtatok keresztül, amelyek nem hagyják, hogy önmagatokat Isten tiszta egyéniesüléseiként láthassátok az anyagi világban.

 

Gyorsuljatok a tisztaságig! 

Gyorsuljatok a tisztaságig!  Gyorsuljatok a tisztaságig!  Gyorsuljatok a tisztaságig!   Ezek voltak Astrea Elohim szavai, amelyeket a legutolsó fohászában használt, és én, Magda, megerősítem, hogy ebben a templomban, a Szt. Péter Bazilikában a tisztaságig gyorsulásnak kell megvalósulnia az anyagi valóságban ahhoz, hogy összetörhessenek azok az illúziók, amelyeket az emberek, különösen a katolikus egyház, és a többi spirituális szervezet tagjai a saját önazonosságuk részeként elfogadtak.

Törjön össze minden ilyen illúzió, ébredjetek fel, és emelkedjetek a valós élet tisztaságáig!  Kezdjétek el önmagatokat az Anya-fény részeként észlelni, lássátok magatokat az Isteni Nő részeként, a tisztaságként, amely a spirituális valóságból belétek áramlik.  A tisztaság az önazonosságotok testébe áramolva összezúzza azokat a hatalmas struktúrákat, amelyeken keresztül hozzászoktatok ahhoz, hogy önmagatokat bűnösnek tartsátok.  Zúzzátok össze ezeket az illúziókat, amelyek azt láttatják veletek, hogy az anyagi sík, amelyben a napi életeteket élitek, valahogy tisztátlan, olyan, amelytől el kell menekülnötök. Semmisítsétek meg azt az érzéseteket is, hogy csak akkor lehettek tiszták, és csak akkor lehettek az igaz Isten hordozóhajói, ha spiritualitással foglalkoztok.

Nem, szeretteim, kijelentem, én azért jöttem, hogy ezt az illúziót leromboljam.  Tűnjön el ez az illúzió most az általam reprezentált Isteni Anya fénye által. Legyen öröm a spiritualitásban, legyen öröm az Élet Folyamában, legyen az emberiség önazonosságteste valós önazonosságként helyreállítva!  A valós önazonosság helyreállításával az emberek észlelni fogják majd, hogy ők a legmagasabb Istent képviselik, hogy ők valójában egyéniesült társteremtők, akik a Földön fejezik ki a teremtőerejüket, a kreativitásukat.

Az a kreativitás, amelyről én beszélek, nem azonos a katolikus hagyományokkal, szertartásokkal, vagy más egyházakéival, hanem ez a kreativitás kifejezése a mindennapokban, a kommunikáció során, kifejezésre juttatva a társadalomban, a szervezeteken belül, a kormányban és mindenhol. Ezt gyakorolva az emberiség látni fogja, hogy mekkora öröm az önazonosságotokat Isten egyéniesüléseként észlelni a társadalmi életben.  Azt is észlelni fogjátok, hogy mekkora öröm arra ráébredni, hogy ha egyéniesült társteremtőkként az anyagi síkon kifejezitek önmagatokat, akkor annak eredményét egy bizonyos idő elteltével már láthatjátok is. 

 

Ez az az öröm, amelyet én, Magda, az Aranykor kezdetén kifejezésre akartam juttatni.   Istennek az anyagban szabadon történő kifejezése olyan öröm, amelyet nagyon sokáig elnyomtatok, a katolikus vallással, és azon emberek által, akik elfogadták azt a téves önazonosságot, hogy minden ember női aspektusa tisztátlan, hogy a nők tisztátlanok, hogy az anyagi élet tisztátlan.  A legtöbb, amelyet ezekkel a tisztátlanságokkal tenni tudtatok, az az volt, hogy elnyomtátok, elmenekültetek előle. 

 

Ez látható még abban az elgondolásban is, hogy csak férfiak tölthetnek be a katolikus egyházban magas pozíciókat.  De a saját kifejeződéseik a társadalomban és az anyagban a magas pozíciók birtoklásának ellenére is korlátozottak a dogmák, doktrínák, struktúrák végtelen száma miatt, amelyeket figyelembe kell venniük a beszédük során, a cselekedeteikben, és a szertartások idején.  Valójában mindezek az Isteni Női energia elnyomásának megnyilvánulásai, azt állítva, hogy nem fejezhetitek ki az Isteni Lényeteket szabadon. 

 

Ez az a tévedés, amelynek összezúzásáért ide érkeztem.  Azért jöttem, hogy bemutassam nektek, hogy nincs valóság ebben az elgondolásban és a tisztaság téves észlelésében.  Hazugság ez, amelyet az emberiség már régóta elfogad.  Látjátok-e szeretteim, hogy a valós lényetek szabad kifejeződése pontosan az a hordozóhajó, amelyen keresztül a társteremtés az anyagi síkon megvalósulhat? 

 

Azok az emberek, akik felismerik, és kifejezésre juttatják az Isteni Apát a saját tiszta észlelésükön keresztül, a nyugalom pontján keresztül, ők azok, akik képesek lesznek a Vízöntő korban meglátni azt, hogy mekkora öröm kifejezésre juttatni ezt a tisztaságot, a forma nélküli Atya energiáját, az anyagi síkon.  Látni fogják, hogy mekkora öröm az egyéniségük kifejezése itt, az anyagi világban, és mekkora öröm társ-teremteni valamit, ami annyira új, hogy még soha sem létezett korábban. 

Mindig kifejezhetitek magatokat szabadon az anyagban 

Azonban azt is meg kell értenetek, hogy ahhoz, hogy visszakapcsolódhassatok a létezés ezen öröméhez, szembe kell néznetek a mindannyitokban meglévő olyas valamivel, amely őszinte vizsgálatot igényel.  Ez az az önazonosság testetekben lévő érzékelés, amelyet az idők során magatokévá tettetek, az az érzésetek, hogy az anyagi fény tisztátlan, vagy az az elképzelés, hogy ti nem fejezhetitek ki a valódi lényeteket az anyagi világban.  Ehhez adódik még az az elképzelésetek is, hogy sokkal könnyebb a tömegtudattal való eggyéválás azt feltételezve, hogy a tömegtudattal eggyé válva biztosíthatjátok magatoknak az üdvözülést, a mennybe jutást.  Ám az üdvözülés módja azonban csak az lehet, ha szembenéztek az önazonosság testetekben lévő finom, rejtett kis zugokkal, majd pedig túlléptek azon a félelmeteken, hogy önmagatokat az anyagi síkon szabadon kifejezésre juttassátok anélkül, hogy bármilyen módon hozzákapcsolódnátok a többi ember reakcióihoz. 

 

Mindaddig, amíg még ott vannak az önazonosság-testetek rejtett kis zugai, amelyekre nem akartok odafigyelni, addig nem lesztek képesek önmagatokat szabadon kifejezésre juttatni, mert nem tudjátok teljes mértékben visszaállítani a kapcsolatotokat a tiszta észlelésetekkel, a Tudatos Énetekkel.  Mindaddig pedig ti és a kifejeződéseitek itt az anyagi síkon tisztátlanok maradnak.  Az önazonosság testetek és az érzékelésetek minden sarkát hagynotok kell megnyílni, nyíljanak meg teljes mértékben, legyenek teljes mértékben átlátszóakGautama Buddha titkos sugarakról szóló tanításának alkalmazása segítségével, annak érdekében, hogy önmagatokat már tiszta lényként kezdjétek észlelni, tiszta társteremtőként az anyagi valóságban. 

 

Hajlandóaknak kell lennetek arra, hogy teljes mértékben átlátszókká váljatok, hogy nyitott kapuk lehessetek.  Teljes mértékben hajlandóakká kell válnotok arra, hogy prizmaként engedjétek a fényt az önazonosság testeteken, a mentális testeteken, az érzelmi testeteken keresztül, felfedve minden elszíneződést, amely megfoszt benneteket attól, hogy Isten tiszta kifejeződéseként észleljétek önmagatokat.

 

TÉMA: Az Isteni Anya Jelenlétének lehorgonyzása a Szt. Péter Bazilikában és a többi spirituális központban annak érdekében, hogy nyilvánvalóvá váljon, hogy az emberek nem fogják megtalálni azt, amit keresnek a templomokban, kizárólag akkor, ha eljutnak a szívük mélyére.  Belső szinten a katolikus egyház vezetői is érezni fogják a váltást, érzékelik majd, hogy annak érdekében, hogy az egyház fennmaradjon, meg kell vizsgálniuk annak a módját, hogy hogyan kerüljenek közelebb a valós élethez, a valós társadalomhoz.    

A lecke, amelyet a katolikusoktól tanulhattok  

Érzékelitek-e szeretteim, hogy van valami, amelyet a katolikus szertartásokból megtanulhattok?  Láthatjátok, hogy az emberek a templomba milyen különös vágyódással jönnek, valami olyasmire vágynak, amely annyira tiszta, hogy csak a templomban van jelen, amelyet azok, akik a pápától kapták felhatalmazásukat, azok képviselhetnek számukra.  Ezekben az emberekben él a belső vágy az élet tiszta áramlása után, de úgy érzékelik, hogy csak a katolikus egyház képviselheti az Anya Fénynek ezt a tiszta áramlását.

 

Az elkülönülés érzetén keresztül nem látják, hogy az igazi templom, amely visszaállítja az egység érzetét Istennel, az bennük van, és az az egység lesz az, amely meggyógyítja a sebeiket, amely támogatást nyújt, amely elmondja majd nekik, hogy az Atya Isten kinyújtott kézzel kész befogadni őket.  Ám ahelyett, hogy belülre mennének, azt gondolják, hogy amennyiben a helyes viselkedésük által a katolikus egyháznak alávetik magukat, akkor üdvözülnek majd.  Látjátok-e, hogy ez az a tévedés, ez az a hazugság, amelynek összezúzására ide érkeztem?

Az Isteni Nő Jelenléte és a megkérdőjelezett érzékelés  

Az Isteni Anya Jelenléte az, amelyet megosztok mindazokkal, akik vágyakozással a szívükben érkeztek ide, az Isteni Anya gondoskodására vágyva.  Megosztom ezt a Jelenlétet az itt, ebben a katolikus központban jelen lévőkkel, a Szt. Péter Bazilikában lévőkkel, és a világ bármely részén élő emberekkel, akik a katolikus egyházhoz, vagy más egyházakhoz tartoznak, vagy spirituális szervezetekhez kapcsolódnak, ahova azzal a vággyal érkeznek a szívükben, hogy valami tisztára leljenek. 

 

A Jelenlétemet osztom meg velük, és a Fényem zúzza belső szinten bennük össze az illúziót.  A Fényem lesz az, amely mindegyiküket olyan személyesen érinti majd meg, miután ebből a templomból hazaérnek, hogy érezni fogják, hogy valójában ez nem az egyház hatása, nem a spirituális központból származik; és meg kell találniuk ezt a tisztaságot, ezt az Áramlást, az Élet Folyamának áramlását.  Észlelni kezdik majd azt, hogy van még valami több.

 

Elmondhatom nektek, hogy azok az emberek, akik hajlandóak felfedezni azt a „valami többet”, azok az emberek meg fogják találni azt, mert ez az én ajándékom, amelyet számukra megnyitottam.  Az Isteni Anya Jelenlétének ezen a szétáradásán keresztül köszöntöm őket a Szívemben.  Befogadom őket, hogy láthassák azt a tisztaságot és az Isteni Jelenlétet, Isten Jelenlétét, amely az anyagi síkon mindenhol jelen van.  Ők, akik pedig nyitott szívvel érkeztek ide, érezni fogják ezt a Jelenlétet a napi életükben mindenhol, a házasságukban, a gyerekeikkel való kapcsolatukban, és minden helyzetben, amellyel találkoznak a társadalomban.  Megerősíthetem azt, hogy ezek az emberek képesek lesznek megdolgozni önmagukért, ha hajlandóak lesznek megkérdőjelezni minden érzékelésüket az alacsonyabb testeikben, azokat az érzékeléseket, amelyekre eddig nem voltak hajlandóak odafigyelni.  

Még az egyház is megérzi a váltást 

Azt is el kell mondanom nektek, hogy a katolikus egyháznak is rá kell ébrednie arra, hogy van valami, amelyet eddig nem voltak képesek felfogni itt a Vatikánban.  Még a katolikus egyház vezetői is érezni fogják belső szinten a váltást, ahonnan ráébredhetnek arra, hogy az egyház fenntartásához meg kell keresniük azt az utat, amely közelebb viszi őket a valós élethez, a valós társadalomhoz.  Fel kell vállalniuk a felelősséget a katolikus egyházon belül, valamint meg kell őszintén és kritikusan vizsgálni a katolikus egyházat és annak struktúráit.  A kritikus önvizsgálat nélkül azt kell, hogy mondjam, hogy a katolikus egyházban nem fog megtörténni a váltás.  Ez esetben azonban a katolikus egyházból csak romok maradnak, ahogy az az ókori Róma esetében látható, mert össze fog omlani a saját súlya alatt. 

 

A katolikus egyház és a társadalom nagyon sok belső titkot rejteget, amelyeket fel kell tárni a Vízöntő kor kezdetén.  A tisztaság-energia, amelyet pedig mi a felemelkedett valóságból szétáramoltatunk, meg fogja tenni a munka egy részét, mivel mindent felszínre fog hozni, ami nem tiszta.  Valójában a Vízöntő kor kezdetén ez a Fény-kiáradás szolgál arra, hogy nyilvánvalóvá tegye azt, hogy az anyagi világban megnyilvánult Isten pontosan annyira tiszta, mint amennyire az emberek tudatszintje az.  A Fény nem képes az átáramlásra csak tökéletes átlátszóság esetén.   Másként az egyszerűen lehetetlen.  Az a Fény, amely a szellemi valóságból áramolhat az anyagi valóságba, csak akkor tud áramolni, ha nincsenek olyasmik, amelyek megszínezik, vagy olyan körülmények, amelyek az Atya fényét az anyagi valóságban tisztátlansággá változtatják. 

Az Anya szeretetével zárlak körbe benneteket  

Most pedig körülzárlak benneteket az Isteni Anya szeretetével, az Isteni Nő fényében, amely Isten tisztaságának megjelenítésére törekszik, az Isteni Férfi tisztaságára az anyagi világban, az anyagi világ minden aspektusában.  Látni fogjátok, hogy amint ez a váltás megtörténik a társadalomban, már kevesebben lesznek azok, aki ezekbe az építészeti remekművekbe sietnek majd, hogy az eltorzított apa-képet csodálják.  Nem fogják megcsodálni ezeket az épületeket azok, akik megtalálták a belső Istent, akik rátaláltak a kreatív áramlásra önmagukban, akik helyreállították a lényükben a kreatív áramlást, akik a lényükben helyreállították az öröm és a tisztaság áramlását, amely olyan, mint a Fény örök forrása. 

 

Nos, mint láthatjátok mindaz, ami Rómában látható, a pápa vagy a császár külső hatalmának a megnyilvánulása, amelynek látványára a rómaiak azért vágyakoztak, hogy alá vethessék magukat ennek a külső erőnek, és megerősítse azt a szándékukat, hogy beleolvadjanak a tömegtudatba, nem vállalva önmagukért, az egyéniségükért a felelősséget.  Láthatjátok, hogy az Aranykorban a külső hatalom szimbólumai nem váltanak majd ki csodálatot, mivel azoknak az emberek, akik az igazi énjükhöz kapcsolódnak, azoknak nem lesz ilyen külső formákra, ilyen külső reprezentációra szükségük, mivel önmagukra Isten egyéniesüléseiként tekintenek majd. 

Nézzétek, hogy az élet milyen egyszerűvé válhat! 

Nos, arra kérlek benneteket, hogy azon meditáljatok, hogy az élet mennyivel egyszerűbbé és könnyebbé válhat akkor, ha azok az emberek, akik idáig a tömeg után mentek, a külső szabályok vagy a külső szertartások után, visszaállítják önmagukban a kreatív áramlást.  Képzeljétek el, hogy a társadalom mennyivel változatosabb lehetne akkor, ha minden tagja azt érezné, hogy ő Isten egyéni megnyilvánulása, akinek nem kell mások elmebörtönéhez, vagy külső szabályokhoz alkalmazkodnia, teljes szabadsággal fejezhetik ki a kreativitásukat annak érdekében, hogy kifejezésre juttassák Isten egyéniesülésének a minőségét.

 

Ennek során az emberek az Isteni gondoskodó Anya képviselőiévé válnak, amely a szellemi síkból áramlik áldással az anyagi valóságba, támogatást és örömet hozva az anyagi valóság összes aspektusának, amit el tudtok képzelni. Képzeljétek el, hogy milyen más lesz akkor a férfiak és a nők közötti kapcsolat, ha mindkét fél szabadon kifejezésre juttathatja a kreativitását, és azt érzik, hogy mindketten Isten egyenrangú egyéniesülései, ha egymást nem szembenálló polaritásként észlelik, akiknek rivalizálniuk, harcolniuk, vagy háborúzniuk kell az otthonokban annak érdekében, hogy bebizonyosodjon, hogy az egyiknek volt igaza, a másik pedig tévedett.

 

Látjátok már, szeretett gyermekeim, hogy a béke, amelyről Jézus beszélt, csak az Isteni Apa és az Isteni Anya egyesülésével kezdődhet.  Ez mindenek előtt azt jelenti, hogy ezt az egységet mindannyiótoknak vissza kell állítanotok, mielőtt készen állnátok arra, hogy az Alfa-Omega egységet megtalálhassátok a partneretekkel.  Látjátok már, hogy az a gondoskodás, amelyet az Isteni Anya az anyagi síkra akar eljuttatni, csak a bennetek lévő egységből eredhet, csak abból, ha teljes mértékben megbékéltek önmagatokkal?

Nincs szükség az összehasonlításra 

Látjátok már, hogy a ti döntéseteken múlik annak megítélése, hogy hol, és hogyan akarjátok kifejezni a forma nélküli Istent a Tudatos Éneteken keresztül a formai világban?  Látjátok már, hogy mekkora öröm a szabadságotok, az életetek, az Isteni kifejeződésetek definiálása?  Észlelitek-e azt is, hogy miközben ezt teszitek, nem kell, hogy a saját egyéniesült Isten kifejeződéseteket másokéhoz hasonlítsátok?  Értitek már, hogy miután önmagatokat Isten egyéni kifejeződéseiként észlelitek, azután nem lesz szükségetek arra, hogy bármilyen negatív érzést, gondolatot, vagy elképzelést tápláljatok az élet bármely oldalával szemben?  Látjátok már, hogy mekkora tévedés az, hogy nektek harcolnotok kellene másokkal, vagy a családban a partneretekkel?  Láthatjátok, hogy amikor eggyé váltok a Magasabb Énetekkel, Isten férfi oldalával, a végtelen Békén keresztül, akkor minden illúzió és minden érzékelés úgy tűnik majd el, mint a felhők. 

 

Akkor láthatóvá válik majd az, hogy az anyagi valóság nem más, mint egy kiváló fehér vászon, amelyre elkezdhettek a tehetségeteknek megfelelően képeket festeni, és eldönthetitek azt, hogy milyen módon akarjátok a felvázolt képeket megvalósítani.  Az élet ezáltal művészetté válik, isteni alkotássá, és megláthatjátok, hogy semmi sincs itt ezen az anyagi síkon, amely korlátozhatná a Szellemeteket.

 

Szeretteim, azt kérdezhetitek: „hogy lehetséges az, hogy semmi sem korlátoz bennünket itt az anyagi síkon, amikor az emberek szabad akarata miatt ütköznek a véleményeink?” Azt azonban csak az elkülönült énetek gondolja, hogy korlátokba botlik, vagy nem képes valamit megtenni ilyen vagy olyan ok miatt.  De látjátok már, hogy ez csak illúzió?  Ez csak egy illúzió, hiszen mások szabad akarattal meghozott döntése csak akkor képes benneteket korlátozni, ha azokat önmagatokba beengeditek, ha azokat ti az egyéniségetek részeként elfogjátok.  Mindaddig, amíg az elkülönült énetek meg nem jelenik, és el nem fogadja azokat a korlátokat, amellyel magatokat az Élet Folyamának igaz forrásától elkülönülve érzékelitek, addig a Földön semmi sem korlátozhat benneteket. 

Túllépés az anyagi világ korlátainak illúzióján 

Mi, a szellemi valóságban, azt az elképzelést őrizzük, hogy túlléptek a korlátokon.  Amikor ugyanis a társadalomban egy kritikus embertömeg képes túllátni a bennük lévő korlátok illúzióján, akkor minden külső struktúra összeomlik az anyagi síkon. 

 

Azok, akik a tudatukban már véghez vitték ezt a váltást, akik vállalják önmagukért a felelősséget, már nem szorulnak külső támaszokra, szertartásokra, struktúrákra, és nem hagyják, hogy mások, vagy a Földön bármi korlátozza a valós önazonosságukat, azok megtapasztalják azt, hogy szabadok!

 

Bármilyen formát ölt is a napi életük a családon és a társadalmon belül, ők szabadon fejezik ki a valós egyéniségüket.  Hiszen a Földön semmi, SEMMI sem korlátozhatja az anyagi síkon a Szellem szándékát, hogy kifejezésre juttassa önmagát, hogy azt érezhesse, hogy szabadon kifejezheti a teremtőképességét.  Ez az igazi ország, ez az igazi bazilika, mindegyiketeken belül!

 

(A szertartás a bazilikában befejeződött, és megszólaltak a harangok.)

 

A zúgó harangokkal a háttérben a kiáradásom teljesült, én pedig körülzárlak benneteket a végtelen békével, és a Tisztaság végtelen energiájával, amelyet kiárasztottunk ezen a helyen a Vatikánban és Rómában.

Ugrás a lap tetejére

Utolsó módosítás: 2022-05-11 13:44:23